2013. ápr. 20.

Let the good times roll

Wooohooo! Túl az 5000 oldalmegjelenítésen! :) Remélem, hogy a jövőben megduplázódik ez a szám! :)
Leah Xx


14. fejezet


*Liam szemszöge*
 Ahogy Adi hátat fordított nekem és elvágtatott, rögtön kiszállt belőlem a harag. Nem akartam ráordítani ilyen keményen, csak megijedtem...
 - Szép volt haver! - Csapkodta a hátamat Zayn, majd a többiekkel együtt elhaladtak mellettem az öltözők irányába. Pont az ellentétes irányba, amerre Adi ment.
 - Haver... - állt meg mellettem Niall. - Mit aggódsz ennyire? - Mosolyogva rázta a fejét. Gyilkos tekintettel néztem rá, mire feltartotta a kezeit. - De azért be kell vallanod, hogy nagyon ügyes volt.
 Követte a többieket a folyosón, én pedig vonakodva indultam utána. Gondoltam rá, hogy Adi után megyek, de nem tudom, hogy ezek után szívesen látna. Magamban tépelődtem, hogy felkeressem és bocsánatot kérjek, de Paul ránk szólt, hogy maradjunk egy helyben, mert nemsokára próbálnunk kell. Pár perc fel-alá járkálás után megpróbáltam elslisszolni az egyik biztonsági emberünk mellett, de nem jártam sikerrel. Ezután az összesnél bepróbálkoztam, de ez alkalommal már számítottak rám, és dupla annyi esélyem se volt, hogy Adi után eredjek. Nem érdekelt, hogy kényelmetlen cipő volt rajtam, és az sem, hogy ha kell leizzadok miközben végig rohanok az egész kibaszott arénán, míg megtalálom Adit.
 Az utolsó próbálkozásom után egyenesen le lettem tolva a fal mellé, hogy nyugton maradjak és üljek a seggemen még tíz percet.
 Gyűlöltem, hogy tehetetlen vagyok még akkor is, mikor Adi valahol itt van nem messze. Tördeltem a műanyagot, hogy lefoglaljam a kezeimet valamivel. Nem nagyon figyeltem a többiekre, de anélkül is meg tudtam mondani, hogy hülyéskednek és jól szórakoznak. 
 Gondolataimban kavarogtak a sötét és a vidám gondolatok, mikor Nati két pár rikító színű Nike cipőjére lettem figyelmes, amik egyenesen előttem álltak.
 Felnéztem rá és miután észre vette, hogy felfigyeltem a jelenlétére, leguggolt mellém a térdemre támaszkodva.
 - Nem tudom már tovább nézni a szenvedéseteket - Nati komoly arcot vágott és ezért én is komolyan figyeltem rá. Valami azt súgta, hogy tényleg segíteni akar. - Adi is csak lányból van - röpke mosolyra húzta a száját, majd folytatta. - Ha komolyan kezdeni akarsz valamit ezzel az egésszel - a kezeivel hadonászott, miközben beszélt, majd miután kibillent az egyensúlyából, újra a térdembe kapaszkodott -, akkor udvarolj. Mint a jó fiúkhoz szokás! - Mielőtt felállt volna, hogy visszatérjen Harryhez, rám kacsintott és megpaskolta a térdemet.
 Harry banánt majszolt, amit az ég tudja, hogy honnan kerített elő, de megkínálta egy másik gyümölccsel Natit is. Ironikusan hatott, hogy pont Nati ad tanácsot, aki szintén csak húzza a dolgokat Styles-szal, de azért hálás voltam érte. Még csak pár hete ismerjük ezeket a lányokat és máris közelebb kerültek hozzánk, mint bárki más, akit ilyen rövid ideje ismerünk.
 Előhúztam a telefonomat, majd egy pár percig forgattam a kezemben. Adi száma nem volt meg, pedig mennyi lehetőségem lett volna rá, hogy elkérjem... A homlokomhoz szorítottam a készüléket, majd eszembe jutott más. Nem egyszer látogattuk már meg őket vagy vittük őket haza. A címe megvolt, és így kiindulhattam valamiből.

*Adi szemszöge*
 - Most már haza mehettek - közölte velem apu, miután egy órát bujkáltam a vezérlő teremben. Néztem a kis csapatot a képernyőn keresztül, majd a térdemre hajtva a fejemet csak gondolkodtam. Mit tegyek? Kéne tennem valamit egyáltalán?
 - Szólsz Natinak? - Kérdeztem alig hallhatóan Philtől.
 - Persze - felkapta a cuccait és kiment az ajtón.
 Egy nagy sóhaj kíséretében én is magamra kaptam a pulcsimat, amit a meleg miatt vettem le, majd leballagtam a lépcsőkön. Mikor leértem Phil és Nati már rám vártak, hogy hazamehessünk. Nati jól láthatóan maradni akart, de mivel a srácok nem voltak elérhetőek, ezért kénytelen volt beleegyezni a fuvarba. Viszont nem látszott mérgesnek, csak sejtelmesen mosolygott a világra. Hiába kérdeztem, nem mondta meg, hogy mi jár az eszében.

Miután hazaértünk, kiválogattam a ruháimat másnapra, mert apu előre szólt, hogy szükség lesz ránk. Nem bántam, mert elhatározásra jutottam. Hogy beszélni fogok Liammel. Felesleges ezt tovább húzni és tépelődni. Mint a drámákban, a végén valaki vagy meghal vagy idegösszeroppanást kap. És én közel voltam ahhoz, hogy falat kaparjak a tudatlanság és a rengeteg kérdés kavargó bugyrai között...
 A nap lemenőben volt, így miután megfürödtem, pizsibe bújtam majd készítettem magamnak valami vacsora félét, mielőtt álomra hajtottam volna a fejemet. Az egész arénázás kifárasztott és a kis edzéssel a levegőben kivett belőlem azzal együtt hogy nem egyszer másztam meg azt a hatalmas nézőteret.
 Csöngettek és mivel Nati otthon volt, Phil meg nem volt itt, apáról nem is beszélve, én mentem ajtót nyitni. Egy idegen férfi állt ott futár szolgálatos egyenruhában és egy hosszúkás dobozt tartott az egyik kezében, a másikban pedig egy táblagépet. Mit sem sejtve nyitottam ajtót, de egy kicsit gyanakvóan.
 - Jó estét kívánok! - Köszönt egy kicsit unott fejjel a pasi. Látszott rajta a nyúzottság és a hosszú munkaidő. - Küldemény érkezett Ms Adina Jaffray részére.
 - Én lennék az - erősítettem meg a kilétemet és összezavarodtam. Homlok ráncolva írtam alá az átvételi elismervényt majd kézbe kaptam a dobozt és elköszönt a férfi. Becsuktam magam mögött az ajtót, majd a konyhába visszatérve a vacsorám mellé fektettem a csomagot. Kíváncsian kötöttem ki a fekete masnit a barna dobozon és leemeltem a tetejét. Nagy meglepetésemre virág volt benne. Kikerekedtek a szemeim, mert gyönyörűek voltak. Nincs különösebben kedvenc virágom és legtöbbször értelmetlennek tartom, hogy vágott virágot adjanak nekem, mert úgy is el fog hervadni, de ezek a vörös rózsák gyönyörűek voltak. Biztos, hogy nem maguktól nőttek ilyen szemet gyönyörködtetőre, de ezzel most nem foglalkoztam. Kivettem egyet, és mélyen beszippantottam az édes illatát. Közben a másik kezemmel kivettem a kártyát a dobozból.
 Sajnálom, hogy rád ordítottam. Nagyon megkedveltelek és csak megijedtem. Nem akarom, hogy bármi bajod essék. Remélem, hogy nem haragszol rám. Liam Xx
 Elmosolyodtam az üzeneten és az orrom alá tartottam a virágot. Kedves gesztus volt Liamtől, és megerősített abban, amin egész nap járt az agyam. Vízbe tettem a rózsákat és az éjjeli szekrényemre állítottam a vázát. A nap már félig lement, de pár perc tépelődés után átváltottam hétköznapi ruhákra és kocsiba pattantam. Bármennyire is kerültünk közel Liammel, a telefonszáma még mindig nem volt meg. Ez most az idegeimre ment, mert azon kezdett el kattogni az agyam, hogy miért nem kérte még el Liam számomat. A sötét gondolatok majdnem átcsaptak a fejem fölött, de megvetettem a lábamat és bíztam a megérzéseimben. Leparkoltam Liam felhajtójára és még mielőtt gondolkodtam volna, kipattantam a kocsiból és az ajtóhoz siettem. Csöngettem és vártam. Az agyamat üresen hagytam, mert féltem, hogyha hagynám magamat gondolkozni, inamba szállna a bátorságom és visszarohannék a kocsimhoz.
 Liam csodálkozó arckifejezéssel nyitott ajtót, majd elmosolyodott.
 - Nem haragszom rád - nyögtem ki hezitálva. - De én ilyen vagyok Liam. Továbbra is cikis helyzetekbe fogom keverni magamat a sztárok előtt és továbbra is fel fogok mászni a szerkezetre.
 - Gyere be - állt félre utat adva nekem. Örültem, hogy nem csapta rám az ajtót. Besétáltam és miután becsukta az ajtót, szemben álltunk egymással. A nappaliból tévé zaja szűrődött ki és a kis közlekedő közepén lévő lámpából fény esett Liam mosolygós arcára.
 - Én is megkedveltelek. Bár nem töltöttünk olyan túl sok időt együtt, de én szeretnék többet megtudni rólad - mondtam hevesen dobogó szívvel és fura érzéssel a gyomromban. Liam ezt váltotta ki belőlem.
 - Nem akarok csak egy barát lenni - lépett közelebb Liam és a hangja simogatta... mindenemet.
 - Én sem akarok, hogy csak barátok legyünk - ráztam a fejemet mosolyogva.
 - Akkor volna kedved eljönni velem egy randira? - Kérdezte Liam.
 - De holnap koncertetek lesz! - Mondtam kicsit ijedten.
 - Ahogy holnap után is. És az elkövetkező 10 hónapban. - Liam kifürkészhetetlen pillantással tartotta fogva az enyémet. - Ha tényleg ezt akarjuk... Ha tényleg belevágunk, akkor neked is hozzá kell szoknod, hogy én alig leszek itt - mind a két kezemet megfogta, miközben tett még egy lépést felém. Most már egy labda sem fért volna el köztünk.
 - Mikor lesz a randi? - Kérdeztem suttogva a szájára pillantva, majd elkaptam a tekintetemet és inkább a szemébe néztem. Próbáltam kordában tartani az érzéseimet, de a szívem már így is ki akart ugrani.
 - Holnap - vágta rá Liam. - Elmehetünk... - Megakadt a mondat közepén míg elgondolkodott a lehetőségeken. - Egy késő esti vacsorára? - Kérdezte olyan hangon, mintha nemet várna a válaszra.
 - Rendben - egyeztem bele mosolyogva. Próbálná meg levakarni rólam valaki...
 - Komolyan? - Kérdezte csodálkozva.
 - Komolyan - suttogtam.

6 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszett és már várom a folytatást.
    Imádtam azt a részt, ahol Adi töpreng, majd a végén beleegyezik a randiba :D
    Nagyon tetszett, és fenomenálisa szuperságos rész lett

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Helló! Örülök, hogy tetszett és hogy így állsz hozzá! :) Köszönöm, hogy írtál! :)

      Törlés
  2. óhh de cukik' *.* már nagyon vártam ezt a pillanatot! nagyon jó lett, kíváncsi vagyok a randijukra!tudom, hogy valahol minden részt abba kell hagyni, na de pont itt!? :D siess a kövivel! xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, hogy megosztottad velem a véleményed! :) Én is kíváncsi vagyok rá, mert még nem írtam meg. :D Ezt hívják valamiféle fokozásnak és kínzásnak egyszerre. :D
      A kövi rész pedig szerintem ugyan így hétvégére várható! :)

      Törlés
  3. Végre,végre és végre! Elmennek randizni juppiii.......:)) Bocsi kicsit elragadtatam magam. :D Ez a rész is übermega giga szuper lett. :)) Olyan jól írsz.......és csatlakozok az előttem szólóhoz........mármint tudom,hogy minden részt abba hagyni,de pont itt? :)) Hamar hozd a kövi részt! :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nyugodtan, itt mindent lehet! :D Hát köszönöm a bókot, de néha nem vagyok megelégedve magammal... Sajnálom, hogy modern kori technikával kínozlak benneteket, de a következő részre is kell valami. :D

      Törlés