2013. ápr. 27.

Koncert és vacsi

Nem a legjobb fejezetem. :(

15. fejezet

Mielőtt hazatértem volna, még Liammel számot cseréltünk és egy kicsit fura elköszönés után haza indultam. Csak hagytam az érzéseimet kavarogni. Izgatott voltam, féltem, ugrálni akartam, de helyette befeküdtem az ágyamba és bekapcsoltam a telefonomon az ébresztőt. Miután teljes sötétségbe borult a szobám, még pár percig csak hagytam magam előtt lebegni a gondolatot, hogy Liam Payne-nel fogok randizni...

 Másnap reggel egy Phillel közös reggeli után az ő kocsijával mentünk az arénához, és út közben Natit is felvettük.
Míg én odafigyeltem, hogy harmonizáljanak a cuccaim egymással, addig ez Natiról nem mondható el.
 - Basszus! - Kiáltott fel Phil, mikor meglátta Natit a visszapillantó tükörben, ahogy a csaj beszállt a hátsó ülésre.
 - Mi van? - Kérdezte morogva Nati és miután becsatolta a biztonsági övet, megigazította a csuklójára tekert sálat.
 - Most az elkövetkező egy hétben mind a ketten morcosak lesztek - Phil duzzogva tette sebességbe a kocsit, hogy elinduljon.
 - Nem tudom, hogy miről beszélsz - fonta maga előtt keresztbe a karjait Nati és kibámult az ablakon.
 - Ha neked megjött, akkor nekem is nemsokára meg fog! - Nyüszítettem kétségbeesetten az anyós ülésen. - Pedig ma este lesz Liammel randim!
 - Mi? - Kérdezte Nati kerek szemekkel.
 - Tegnap este megbeszéltünk egy késő esti randit a koncert után - vontam vállat, de a kedvem olyan volt, mintha savanyú citromba haraptam volna.
 - Végre! - Tapsikolt Nati örömében hátul.
 - Te is elmehetnél valahova Harryvel - fordultam hátra a barátnőmre nézve. -  Jót tenne nektek egy első randi.
 - Adi, ne bomolj! - Rázta a fejét Nati, miközben újra kinézett az ablakon.
 - Szerintem ebből több is lehetne, hogyha megerőlteted magadat - osztottam meg vele a véleményemet. - Igaz, hogy mind a ketten problémásak vagytok a hosszú kapcsolat terén, de ha megpróbálnátok, akkor biztos, hogy jól sülne el a dolog.
 - Lehetne, hogy ilyet nem az én jelenlétemben beszéltek meg? - Kérdezte Phil feszülten, de nem figyeltünk rá.
 - Komolyan gondolod? - Kérdezte Nati rám fordítva a tekintetét.
 - Ühüm - mosolyogtam rá bátorítóan.
 - Szerintem Liam ki fog tenni magáért azon a randin - mosolygott Nati vissza rám ugyan úgy csupa jósággal. - Olyan srácnak tűnik.
 - Szerintem is - bólintottam rá.
 - Megérkeztünk! - Kiáltott fel Phil és egyből kipattant a kocsiból.
 Natival nevetve karoltunk egymásba, miközben az aréna bejárata felé tartottunk és megbeszéltük, hogy hogyan hívhatná el Harryt egy randira. Miután az összes klisés mondatot elvetettük, és lebeszéltem a burkolt célozgatásról is, megegyeztünk, hogy mikor ma először találkozunk velük, félre hívja és a szemébe mondja. Mármint megkérdezi...
 Jó kedvünk volt, mikor apa elé értünk, és ő is csak jó hírekkel tudott szolgálni. Mind a ketten az öltözőnél leszünk felügyelők. Megkaptuk a 'felszerelést' és nekiláttunk a munkának. Délben megebédeltünk, majd egy óra körül megérkezett a banda.
 - Sziasztok! - Köszöntöttük őket hatalmas mosollyal, ami egész nap kitartott nálunk.
 - Wow! Ilyen jó fogadó bizottságunk sem volt még! - Mondta Harry egy hatalmas vigyorral az arcán.
 - Harry, lenne rám pár perced? - Kérdezte Nati, én pedig váltottam vele egy mosolygós pillantást. Ők ketten kicsit távolabb mentek, én pedig a banda többi tagjával bementem az öltözőbe.
 Zayn és Louis átverekedték magukat az ajtón, Niall követte őket, én pedig Liam mellett sétáltam, de mielőtt belépett megállt és mosolyogva maga elé engedett. Cinkosan rám kacsintott, mikor a szemébe néztem, én pedig elpirultam.
 Mivel semmi feladatunk nem volt egészen a koncert kezdetéig, így együtt lóghattunk a srácokkal. Közben megkaptam a hírt a fülhallgatón keresztül, hogy az előzenekarjuk is megérkezett, majd Harry és Nati is bejöttek az öltözőbe. Mind a ketten vigyorogtak, szóval biztos randijuk lesz.
 - Harry - néztem rá egyenesen. - Hol a búbánatban hagytad a cipőd?
 - Csak a szomszédban - mutatott egy másik öltöző felé. - Éppen xBoxozunk és csak szólni jöttem, hogy ott leszek.
 Niall és Louis összeráncolt szemöldökkel nézett Harryre. Furcsállták, hogy szólt hol lesz. Liam mellettem kuncogni kezdett, mire én néztem ugyan olyan értetlen képpel, mint Louis és Niall Harryre.
 Zayn lerakta a telefonját és visszatért a kis csapatba. Liam és én leültünk egy kanapéra, ami az ajtóval szemben, a fal mellett állt. Az öltözőben másik kanapé is volt, ami egy tévével állt szemben néhány méterre tőlünk. A három srác, Zayn, Niall és Louis, azon a kanapén ültek. Amikor az O2-val szervezték a menedzserek a koncertet, külön kérésre lett berakva xBox. Ide és a szomszédos öltözőbe, ami a 5sos együttesnek lett kijelölve.
 Míg én elgondolkodva figyeltem a srácokat, ahogy játszanak, a tarkóm közepén éreztem, hogy figyelnek. Oldalra fordítottam a fejemet és Liam engem nézett.
 - Mi az? - Kérdeztem mosolyogva.
 - Csak alig várom már az estét - mondta vigyorogva.
 - Gondolom izgatott vagy a koncert miatt. - A banda többi tagjára néztem, majd vissza rá.
 - Igen, a világturnénk ma este kezdődik, de más miatt is izgulok - mélyen belefúrta a tekintetét az enyémbe, amitől fészkelődni kezdtem.
 - Hagyd abba! - Szóltam rá kuncogva.
 - Mégis mit?
 Szemei csillogtak és nem fordította el őket egy másodpercre sem.
 - Ezt a nézést!
 - Miért, hogy nézek? - Kérdezte a nevetés szélén.
 - Adina, gyere kérlek a színpadhoz. - Kaptam az utasítást a fülesre.
 - Mennem kell dolgozni - felálltam, de visszanéztem még Liamre. - Majd jövök - rákacsintottam és kimentem az öltözőből.
 Rám sóztak pár munkát, amivel addigra végeztem, mire a srácoknak már csak egy órájuk maradt a koncert kezdetéig. Így csak Natival a folyosón álltunk és gondoskodtunk róla, hogy a biztonsági emberek a helyükön vannak. A srácok bemelegítettek és interjúkat adtak, majd eljött a pillanat, mikor fel kellett őket kísérni.
 Izgatottan trécseltek egymással és egymást buzdítva jöttek mögöttem. Nati a sort zárta. Rengeteg ember nyüzsgött, és magával ragadott a hangulat. Az izgalom és a rajongók egyre erősöd zsivaja még az én gyomromba is görcsöt alkotott, el sem tudtam képzelni, hogy a srácokban mekkora feszültség lehet...
 Mielőtt színpadra léptek, lepacsiztak a 5sos banda tagjaival, majd egymással és megnyitották a koncertet. Natival és pár sminkessel, stylisttal, azokkal, akik az öltözőktől jöttek velünk, hallgattuk a koncertet. Mikor valakinek problémája akadt, gondoskodtunk, hogy megoldódjon.
 A koncert végeztével a mi munkánk ott véget ért, hogy a srácok visszatértek az öltözőjükbe. A biztonságiak feladata volt már az, hogy onnan ki is kerüljenek.
 - Adi! - Liam elkapta a karomat, mikor éppen hátat akartunk fordítani nekik, hogy apuhoz visszamenjünk. Egyből mosoly ült ki az arcomra. Visszafordultam, és Liam addig nézte az egyik sminkest, amíg az el nem ment mellettünk.
 Én is körbe néztem, de senki nem volt már a folyosón. Mire visszanéztem Liamre, már engem nézett.
 - Egy óra múlva érted megyek, jó? - Kérdezte nagy szemekkel.
 - Hová megyünk? - Kérdeztem kíváncsian. - Csak hogy tudjam, hogy hogyan öltözzek fel.
 Pillantása tetőtől talpig végigjárt rajtam.
 - Így is jól nézel ki - mondta és megajándékozott egy huncut mosollyal.
 - Liam - kuncogtam. - Akkor nem kell egy óra. Így is mehetünk. Most rögtön - vigyorogtam.
 - Nem miattad, hanem miattam - kicsit zavarban volt. - A koncert megizzaszt, és jó benyomást akarok kelteni az első randin.
 - Ó, ne félj, az már meg van - vigyorogtam rá ugyan olyan kajánul, ahogy Harry tenné. Viszonozta a mosolyomat, majd elengedte a karomat.
 - Egy óra múlva érted megyek.
 - Várni foglak - bólintottam.

 Phil gyorsnak nem mondhatóan hazafuvarozott, és mikor végre leparkolt a házunk előtt, szinte feltéptem az ajtót, hogy a házba sprintelhessek.
 Beugrottam a zuhany alá, és mivel Natit is magunkkal hoztuk, ő a gardróbomban keresgélt. Hiába kérdezte, hogy mi után is keres, mert Liamtől nem tudtam meg semmi konkrétat. A mosolya elterelte a gondolataimat...
 Nem tudtam túl sok részletet, így feltettem mindent egy lapra és csak felvettem azt, amiben jól éreztem magamat. Hallgattam a megérzéseimre, és mentába öltöztem. Imádtam a kéknek ezt az árnyalatát, mert mindenki azon vitázik, hogy ez most kék vagy zöld... Nekem teljesen mindegy, de szép és az a lényeg. Felvettem még egy barna harisnyát és visszavettem a gyűrűmet is. Szerencsére Nati megtalálta a hozzá passzoló fülbevalókat és nyakláncot is, amit nekem nem sikerült. Mivel nem tudtam, hogy sétálni fogunk-e, vagy végig bent leszünk-e egy étteremben, így mindenre felkészülve felkaptam egy bőrdzsekit is, mivel azon nem fúj át a szél. Sajnálom, hogy még nincs elég meleg egy sima poncsóhoz, vagy ilyesmi...
 Megfésültem a hajamat és megigazítottam a sminkemet is, mikor csöngettek. A szívem nagyokat dobbant, ahogy lelépkedtem a lépcsőn a mamuszomban, mert nem akartam elcsúszni, és ennek csúszás gátlós az alja. Nati és Phil a nappaliba mentek, én pedig ajtót nyitottam.
 Liam szívdöglesztően nézett ki, mint mindig, és egy csokor virágot tartott a kezében. Hasonlót, mint amilyet tegnap kaptam. Azóta is az éjjeliszekrényemen illatozik és úgy látszik, hogy társaságot fog kapni...
 - Szia. - Köszönt mosolyogva Liam.
 Kapott egy puszit az arcára, mikor átnyújtotta a virágokat, majd a nappaliba belépve Nati kezébe nyomtam őket, és mivel közel állt, hogy hallgatózhasson, már fordultam is vissza.
 - Gyönyörűen festesz - mért végig Liam ma már másodszor... vagy sokadjára... ki tudja...
 - Mindjárt felveszem a cipőmet és indulhatunk. - Nem éreztem cikisnek, hogy ilyen mamuszom van, mert amikor nála voltunk, egy csomó batmanes és toy story-s ereklye díszelgett a házában szétszórva.
 A kocsi anyós ülésének az ajtaját kinyitotta előttem és megvárta, amíg beszállok, majd becsukta. Míg körbement, bekapcsoltam az övemet.
 - Indulhatunk? - Kérdezte, és a hangjából arra következtettem, hogy ugyan úgy izgul, mint én.
 - Nálad van a slusszkulcs - néztem rá mosolyogva.
 Beindította a motort és sebességbe tette a kocsit. Míg ő az útra koncentrált és a vezetésre, a profilját néztem, amit meg-megvilágított a közvilágítás és halványan a műszerfal is világította alulról.
 A szeme sarkából rám nézett, majd elmosolyodott. - Mit nézel?
 - Nem fáradtál el nagyon? A színpadon nagyon energetikusak voltatok. Össze-vissza ugráltatok és remekül elszórakoztattátok a közönséget is. - Szinte hangosan gondolkodtam, de ez most nem zavart.
 - Először is köszönjük - rám nézett egy mosollyal, majd visszafordította a figyelmét az útra. - Másodszor pedig tele vagyok energiával. A koncertek néha kivesznek belőlünk egy jó nagy adagot, de van, amikor feltöltenek energiával. Mint most - rám kacsintott, majd újra az útra nézett.
 - Még mindig titok, hogy hova megyünk? - Kérdeztem az utat nézve én is, de nem ismertem túl sok éttermet, csak klubokat a város ezen részén.
 -  Majd meglátod - mosolygott cinkosan.

8 megjegyzés:

  1. Mi az,hogy nem a legjobb fejezeted??? :) Ez a rész fantasztikus,elképesztő,kitünő,príma......stb lett,te meg azt mondod nem legjobb........kiakasztasz te csaj! :) Amúgy kész vagyok mennek randizni,de letör az,hogy még csak úton vannak. :) Bánom,hogy elolvastam.......mármint nem azért,hanem most mindennap azon gondolkodók majd,hogy hová viszi Liam Adit,vagy majd megcsókolja-e? :) Ne feledd profin írsz! :)) Siess a kövivel!!! :))

    U.i.:Bocsi a regény kommentért.! :) :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hehe. Köszi szépen. :D Az új fejezetben megtudhatod! :)
      Köszi hogy írtál!
      U.i.: Nem baj! :D Szeretem az ilyeneket!

      Törlés
  2. Szia nagyon tetszik ez blog.
    Igaz most találtam rá de már ki is olvastam mert annyira jó!!
    Nagyon tetszik az írás stílusod és ahogy kifejtet a fejezeteket nagyon tetszik.
    Csak így tovább!!
    Várom a kövit!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia és köszi! :)
      Örülök, hogy elnyerte a tetszésedet!
      Még egyszer kösz a bókokat és hogy írtál! :)

      Törlés
  3. Huh végre eljött ez is! ^.^ már nagyon kíváncsi vagyok milyen lesz az első randi! siess a kövivel! :)

    VálaszTörlés