4. fejezet
- Naaatiiii! - Elhúztam a szavakat, miközben a szekrényemben turkáltam. - Nem is értem, hogy miért mondtam igent.
- Még mindig nem tudod, hogy mit vegyél fel? - Kiabálta ki a fürdőszobából. Ő már a sminkelésnél tartott. Szerencsés.
- Egyszerűen nem tudom eldönteni. - Ruhák borították az ágyamat és a székemet. A padlóra is került egy pár, de még mindig nem tudtam eldönteni, hogy mit vegyek fel. Szerettem, ha megnéznek, mert ez megerősítette az önbizalmamat is. De nem voltam a kivágott ruhák híve. Volt pár bevállalósabb darabom, de azokat mind nyáron vettem csak fel. Még tíz perces keresgélés után föladtam.
- Nem érdekel. Így megyek és kész. - Magamra rángattam a kiválasztott ruhadarabokat és csatlakoztam Natihoz a fürdőszobába.
Adi
Nati
- Mit akarsz? Tök jól nézel ki! - Nézett rám szemrehányóan a tükrön keresztül.
Csak morogtam válaszként és belefogtam a sminkelésbe. Nem vittük túlzásba, csak egyszerű partisminket tettünk fel.
- Nem hozol táskát? - Kérdeztem, mikor a földszinten vettük a cipőinket.
- Gondoltam belefér a tiedbe is az én cuccom - nézett rám szép szemekkel.
Megforgattam a szememet és belegyömöszöltem a party-pénztárcáját az enyém mellé. A telefonját a kezében tartotta. Mindig, ha nem volt nála táska.
Fél kilenckor indultunk el otthonról taxival, mert nem akartam parkolóhelyet keresni a kocsim számára. Abban sem voltam biztos, hogy inni fogok-e az estén. Nem szoktam, de ha meghívnak egy pezsgőre koccintás gyanánt, nem ülök utána volán mögé.
A taxinak meg kellett állnia a szórakozóhelynek a háztömbjének a sarkán, mert tovább nem tudtunk menni. Beállt a forgalom. Kifizettük az összeget és lábon tettük meg az út hátralevő részét.
- Hogy fogunk bejutni? - Kérdezte Nati. - Meg van valamelyik srác telefonszáma? - Közben hosszan kígyózó sort méregette, ami a szórakozóhely előtt állt.
- Nincs - vallottam be egy kicsit kétségbeesve. A gyomrom görcsbe rándult az izgalomtól és minden lépésnél gyorsabban vert a szívem. Kikerültük a sort és éreztem a hátunkba fúródó a rosszalló szempillantásokat.
Emberek tolongtak az ajtótól nem messze és vakuk villantak. Nyeltem egy nagyot, de a gombóc nem tűnt el a torkomból.
Egy rés volt a sor és a fényképező emberek között, ahol előre nyomakodtunk Natival és észrevettük Liamet és még két srácot az ajtó előtt beszélgetni. A szívem kihagyott egy ütemet, ahogy felismertem Tom Deley-t, az olimpikont.
Tágra nyílt szemekkel álltunk oldalt, mikor Liam felénk pillantott. Odafordult egy kidobóemberhez és felénk mutatott. Az bólintott és felénk indult. A kamerás emberek észrevették a történéseket és már minket fotóztak különböző kérdéseket kiabálva. Összezavarodtunk Natival, de a kidobóember félretolta a kellemetlenkedőket és átengedett minket a kordonon.
Bizonytalan léptekkel indultam a srácok felé. Liam nagy mosollyal az arcán várta, míg felmentünk a kis lépcsőn. Olyan mosollyal, mint amilyennel rávett, hogy eljöjjünk.
- Sziasztok! - Odahajolt, hogy két puszival köszöntsön, amire ismét összezavarodtam, de viszonoztam a gesztust.
A paparazzók hada viszont csak nem csillapult, így Liam a hátam mögé nyúlt és befelé irányított engem. Natit egy hosszú hajú srác tessékelte befelé.
Odabent megálltunk a ruhatár előtt és miután levettük a kabátjainkat bemutattam Natit Liamnek.
- Tudom, hogy már találkoztatok, de azért megemlítem neked, hogy Natinak hívják - Liam bólintott, majd a kezével a két srác felé intett.
- Ő itt a legjobb barátom Andy, mellette pedig Tom.
- Sziasztok srácok, Adi vagyok - intettem feléjük.
- Nana! Én is kérek puszit! - Lépett közelebb Andy. Kuncogtam egyet, de teljesítettem a kérését. Ő tovább lépett Nati felé, míg Tom is odahajolt egy üdvözlésre.
Miután kipuszizkodták magukat a fiúk, beljebb mentünk a lüktető zene irányába. Átvezettek minket az embertengeren és egy boxban ott Niall és Harry pár újabb idegen társaságában.
- Backstage lány! - Üdvözölt Harry vigyorogva.
- Szevasz göndörke! - Intettem felé. A vigyora kicsit alább hagyott, de nem szólt semmit.
Újabb bemutatkozások következtek, majd Nati és én a pult felé vettük az irányt.
- Ennyi nevet! - Nyögött Nati egy bárszékre felküzdve magát.
- Olyan, mintha mindenkit ismernének ebben a klubban - helyeseltem Natira nézve, majd az itallap vonta magára a figyelmemet.
- Isztok valamit? - Kérdezte Liam közénk hajolva. Kicsit megugrottam a hirtelen közelségétől, de láthatólag ez neki csak örömöt okozott.
- Én nem igazán szoktam inni - ráztam a fejemet. A zene olyan hangos volt, hogy muszáj volt közel hajolnom, hogy hallja, amit mondok.
- Helyes! Akkor gyere táncolni! - Ezzel megfogta a kezemet és maga után húzott. Vetettem egy kétségbeesett pillantást Nati felé, de az ő figyelmét Tom kötötte le. Istenem!
Liam behúzott az ember-tenger közepébe, majd szembefordult velem. Vállak, csípők és karok ütődtek nekem, ahogy az emberek körülöttem táncoltak. Kicsit feszült voltam a helyzet miatt. Nem azért, mert Liammel voltam, hanem azért, mert nem igazán szoktam együtt táncolni valakivel. Csak egymagamban, vagy a csajokkal hülyülve táncoltam. Ha pasizós táncra került a sor, mindig vagy részeg voltam, vagy csak olyannal tettem, akit már ismertem. Liam egy teljesen más kategória volt számomra. Ismeretlen. De ahogy teljesen lazán és fesztelenül táncolt, bennem is kioldott a görcs, és fokozatosan felengedtem. Egyik jó szám követte a másikat és a folytonos lüktetés hatással volt rám is. Tánc közben egyre szabadabb lettem. Játszottam a kiengedett hajammal, ugráltam, simultam, játszottam Liammel. Mindig, amikor úgy gondoltam, hogy esetleg túllépem a határt, megvártam Liam reakcióját, de csak jó kedvet és szórakozott mosolyt láttam rajta. Ő is élvezte a táncot.
Nem emlékszem, hogy mennyi számot táncoltunk végig, de végül arra lettem figyelmes, hogy kiszáradt a torkom és kicsit kimelegedtem. Liam vállaira tettem a kezemet, hogy közelebb tudjak hajolni hozzá, mire ő átfogta a derekamat.
- Üljünk le egy kicsit! - Elhúzódtam, mire ő bólintott. Megragadta a kezemet és odavezetett, ahol a legelején a többiekkel találkoztunk. Ott kihúztam a kezemet a markából és leültem egy szabad helyre a kanapén.
Feltűnően legyeztem magamat, hogy levegőhöz jussak. Valahonnan előkerült egy pincér, és én rendeltem egy kólát szívószállal. Mellettem Niall ült a jobbomon, Liam pedig arrébb tolt pár táskát és blézert, hogy leülhessen a bal oldalamra.
- Nem iszol alkoholt? - Kérdezte Niall enyhén sörrel átitatott lehelettel.
- Nem igazán - ráztam a fejemet.
- Miért nem? - Kérdezte Harry egy dohányzóasztal másik oldaláról. Ing volt rajta és a vigyor még mindig ott volt az ajkain.
- Egyszerűen csak nem kívánom - rántottam vállat.
Még mielőtt további csevegést folytathattunk volna, Nati és Tom nevetve vetődött ki a tömegből a kanapék mellé.
- Helló! - Köszönt fülig érő vigyorral. Összevont szemöldökkel néztem rá, de nem szóltam semmit se. A fiúk körülöttünk voltak és feltűnő lett volna, ha a rendelésemet meg sem várva elrángatom Natit hogy mi van. Lenyeltem a kérdésemet és a beszélgetésükre fordítottam a figyelmemet.
- Hol van Zayn? - Kérdezte Nati.
- Ő nem olyan nagy partizós típus - rázta a fejét Harry. - Ha teheti inkább hazamegy a családjához vagy Perrie-vel van.
- És hol van Louis? - Kérdeztem.
- Eleanorral - válaszolta Liam.
- Na és Andy hova lett? - Kérdezte Nati.
Liam csak egy másik kanapé felé mutatott, ahol Andy egy rózsaszín löttyel teli üveget dédelgetett a kezében.
- Azt mind megfogja inni? - Kérdeztem a gondolattól is rosszul lettem.
- Hát... - Liam a tarkóját vakarta.
- Nem dísznek vannak körülötte az emberek - mondta Niall.
Ránéztem és láttam, hogy a pupillái már nem éppen a józanságról árulkodtak.
- És milyen gyakran jártok ide? - Kérdezte Nati.
- Andy is és én is jóban vagyunk a tulajokkal, és mivel Andy kedvenc szórakozóhelye ez, ezért szinte mindig itt van. Amikor itthon vagyunk, általában vele tartok, de a srácok már nem olyan sűrűn. - A kis csoportunk egymás felé hajolt, hogy hallani lehessen a beszélgetést, ami azt eredményezte, hogy Liam hatalmas kezei súrolták a combomat, ahogy a kanapén támaszkodott.
Megjött a pincér a kólámmal, Niallnak és Harrynek valami alkoholos itallal, amit sörnek néztem, Liam keze viszont üresen maradt.
- Te nem iszol? - Kérdeztem a szívószállal játszadozva.
- Amikor kicsi voltam, azt mondták, hogy csak egy vesém működik ezért nagyon vigyáznom kellett rá - meglepetten néztem ár, ő pedig bólogatott. - Nemrég kiderült, hogy mind a két vesém működik, de ettől függetlenül nem kaptam rá a szeszes italokra.
- Nagyon helyes! - Vállon veregettem, mire vigyor terült szét az arcán.
- Adi! - Nati felém nyújtotta a kezét, ami azt jelentette, hogy menjünk ki a mosdóba. Még visszanéztem a srácokra és küldtem feléjük egy mosolyt, majd követtem Natit a mosdóba. Bár nekem fogalmam sem volt róla, hogy egyáltalán merre keressük az illem helyiséget, Nati célirányosan ment előre a tömegen keresztül.
Lengőajtó vitt a helyiségbe, amin egy csaj a részeg barátnőjét próbálta éppen átsegíteni. Miután sikerült neki, bementünk.
- Honnan tudtad, hogy itt van? - Kérdeztem a mosdókagyló mellé rakva a kólásüvegemet és ellenőriztem magamat a tükörben.
- Mikor Tommal táncoltunk megláttam - legyintett Nati.
- Mi van Tommal? - Kérdeztem húzogatva a szememet és Nati szemébe néztem a tükrön keresztül.
- Semmi. Jó fej srác, jó táncos, de van barátnője - rázta a fejét. - De mi van Liammel? - Most rajta volt a kaján mosoly ideje.
- Semmi. Mi lenne? - Kérdeztem zavart arccal és elkaptam róla a szememet. - Csak táncoltunk.
- És ő sem iszik alkoholt - fűzte tovább Nati.
- Inkább menjünk vissza! - Felkaptam az innivalóm és kimentem az ajtón. Miután visszaértünk, Harry rögtön elvitte Natit táncolni, de én leültem Liam és Niall közé. Tom és Andy valahol máshol szórakoztak.
- Minden rendben? - Kérdezte Liam.
- Persze. Miért kérded?
- Kicsit pirosabb vagy, mint mielőtt elmentetek.
- Ah, csak egy kicsit meleg van idebent - legyeztem az arcomat.
- Szeretnél egy kicsit kimenni a levegőre?
- A paparazzik elé? - Kérdeztem fintorogva. - Inkább itt maradok.
- Van másik kijárat is - nevetett Liam. - Niallnak amúgy is egy kis friss levegőre van szüksége.
Ránéztem az említettre és tényleg levegőre lett volna szüksége.
Liam felnyalábolta a zenész társát és átdobta a vállán Niall karját, hogy úgy nézzen ki, mintha csak jól éreznék magukat.
Szétnéztem a pulcsim után, de csak egy zakót találtam. Felkaptam, mielőtt még Liam eltűnt volna a tömegben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése